Magyarország Otthon Start lakáshitele lehetővé teszi az első lakásvásárlók számára, hogy legfeljebb 50 millió forintot vegyenek fel fix 3%-os kamattal, akár 25 évre. A piaci lakáshitelkamatok átlaga körülbelül 6,7% (MNB). Budapesten egy használt lakás átlagos ára 62,5 millió forint volt 2025 első negyedévében, az árak pedig megközelítették az 1,2 millió forintos négyzetméterenkénti szintet (KSH). Az új lakások négyzetméterára 2025 harmadik negyedévére elérte az 1,77 millió forintot (MNB).
Országosan a lakásárak 21,1%-kal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, 2025 harmadik negyedévében (Eurostat). Az alacsonyabb fix kamat megváltoztatja, ki jogosult hitelre. A több jogosult vásárló erősebb versenyt eredményez bizonyos ársávokban.
Mi változott?
Egy 50 millió forintos hitel esetén 25 év alatt a 3% és a nagyjából 6,7% közötti törlesztési különbség körülbelül havi 100 000 forint. Ez a különbség több háztartásnak teszi lehetővé az elvárt hitelképesség teljesítését. Ez azonban nem növeli a kínálatot.
Hol szűkül a piac?
Egy 50 millió forintos hitellel és 10% önerővel a vételár jellemzően 55–56 millió forint körül alakul.
Ez alacsonyabb a budapesti 62,5 milliós átlagnál.
A verseny ezért elsősorban az alábbiakban erősödik:
- kisebb lakások
- átlagos, de jó elrendezésű lakások
- 60 millió forint alatti ingatlanok
A kisebb lakások árai gyorsabban emelkednek, mint a nagyobb otthonoké. Ezek az ingatlanok illeszkednek az első lakásvásárlók költségkeretéhez. Az alacsonyabb hitelköltségek növelik a versenyt ebben az ársávban. Ezek a lakások gyorsabban kelnek el.
Miért Budapest reagál elsőként?
A program országos, de Budapest reagál először, mert itt a legnagyobb a bérleti piac, az első lakásvásárlók és a kisbefektetők hasonló típusú lakásokért versenyeznek, a magasabb árak miatt a hitelképesség érzékenyebb a kamatváltozásokra, a kínálat korlátozott: az MNB szerint 2025 első három negyedévében 7 500 új lakás kapott használatbavételi engedélyt, ami 14%-kal kevesebb az előző évhez képest
2025 harmadik negyedévében a budapesti új lakásoknak csupán 17 százaléka felelt meg az Otthon Start program feltételeinek. Ez azt jelenti, hogy a támogatásra jogosult vevőknek viszonylag kevés lakás közül lehet választaniuk, ezért nagyobb verseny alakulhat ki ezekért az ingatlanokért.
Ennek hatása azonban nem minden lakásnál egyforma. Azok az ingatlanok, amelyek megfelelnek a program előírásainak, könnyebben találhatnak vevőre. A feltételeknek nem megfelelő vagy kevésbé keresett lakások viszont nehezebben találhatnak vevőre.
Bérleti piacra gyakorolt hatás
Ha a bérlők közül többen saját lakást vásárolnak, az megváltoztathatja a bérleti piacot is. Ez elsősorban azokat a kisebb, megfizethetőbb lakásokat érintheti, amelyek a vásárlás és a bérlés között valódi lehetőséget jelentenek.
A bérbeadók számára ez azt jelentheti, hogy ezekre a lakásokra kevesebb érdeklődő jut, ezért nehezebb vagy lassabb lehet kiadni őket. Egyes esetekben ahhoz, hogy versenyképesek maradjanak, reálisabb bérleti díjakat kell meghatározniuk.
A jobb elhelyezkedésű, magasabb minőségű vagy különleges adottságokkal rendelkező bérlakások ugyanakkor várhatóan kevésbé érzik meg ezt a változást, mivel ezek iránt továbbra is stabil maradhat a kereslet.
Milyen gyorsan és milyen áron lehet eladni az ingatlant?
Ha a finanszírozás biztosabb, a vevők gyorsabban lépnek.
A 60 millió forint alatti kategóriában az eladók a következőket tapasztalják:
- több ajánlat
- kevesebb alku
- nagyobb tranzakciós biztonság
E felett az árszint felett a feltételek nagyrészt változatlanok.
A belépő szintű lakások könnyebben eladhatók
A legerősebb hatás a normál, problémamentes ingatlanokra vonatkozik.
Azok a lakások:
- amelyek beleférnek a támogatott hitelkeretbe
- nem igényelnek nagy felújítást
- tiszta jogi státusszal rendelkeznek
- gyorsabban kelnek el
Az eladók számára ez rövidebb értékesítési időt és kisebb áralkut jelent.
Mi nem változott?
A lakásvásárláskor fizetendő vagyonszerzési illeték általában továbbra is a vételár 4 százaléka. Bár az alacsonyabb önerő megkönnyítheti a lakásvásárlás első lépéseit, a járulékos költségek nem tűnnek el.
A vevőknek a vételáron felül továbbra is számolniuk kell olyan kiadásokkal, mint az illeték, valamint egyéb vásárlással kapcsolatos költségek. Ezért a sikeres lakásvásárláshoz még mindig jelentős saját megtakarításra van szükség, még akkor is, ha kevesebb önerővel lehet hitelt igényelni.
Gyakorlati következmények
Rövid távú hatások:
- gyorsabb értékesítés a 60 millió forint alatti lakásoknál
- erősebb verseny a kisebb lakásokért
- korlátozott hatás a magasabb árkategóriákban
- bérleti nyomás a belépő szintű lakásoknál
Ez nem széleskörű piaci változás. Ez annak változása, hogy ki versenyez, és hol nő először a verseny.
5 gyakorlati kérdés, amelyet a vásárlók és befektetők feltesznek
1) Mindenhol emelkednek az árak?
Nem. A hatás leginkább a belépő szinten erős.
2) Mely ingatlanok profitálnak a legtöbbet?
A kisebb, támogatott hitelkeretbe illeszkedő lakások.
3) Gyengül a bérleti piac?
Leginkább azokban a lakásokban, amelyek közvetlen alternatívát jelentenek a vásárlással szemben.
4) Hol erősödik az eladók pozíciója?
Azokban az ársávokban, ahol a vevők könnyen jutnak finanszírozáshoz.
5) Mi korlátozza továbbra is a vevőket?
Az előzetes készpénzigény, különösen a 4%-os illeték.