A magyar kormány elindította a Szent István Vidékfejlesztési Program kísérleti szakaszát tíz vidéki térségben. Az első ütem 100 települést és összesen 97 288 állandó lakost érint. A kiválasztott térségekben az egy főre jutó átlagos jövedelem 308 629 forint, ami 36,7 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál.
A programba bevont térségek Zalakaros, Harkány, Bács, Pásztó, Medgyesegyháza, Igal, Tiszaújváros, Gyöngyös, Nyírbátor és Gönc környékén találhatók. A helyi fejlesztési testületek elkészítik a fejlesztési terveket és projektjavaslatokat, míg a térségben állandó lakcímmel rendelkező, legalább 16 éves lakosok rangsorolhatják a tervezett beruházásokat.
A lehetséges projektek között szerepelhet a közlekedés fejlesztése, útépítés és közvilágítás korszerűsítése, megújuló energiaforrások és vízmegtartást segítő beruházások, egészségügyi és gyermekellátási intézmények fejlesztése, valamint közösségi és turisztikai projektek.
De vajon ezek a beruházások idővel hatással lehetnek a helyi ingatlanpiacra is?
A jobb közlekedés több vevőt vonzhat
Ha a tervezett út- vagy közlekedési fejlesztések jelentősen javítják az adott térség elérhetőségét, az növelheti a potenciális ingatlanvásárlók számát.
Egy olyan település, amely könnyebben megközelíthetővé válik munkába járás, tanulás vagy a mindennapi ügyintézés szempontjából, jó lehet olyan emberek számára is, akik korábban nem gondolkodtak ottani letelepedésen.
A hatás mértéke természetesen attól függ majd, hogy pontosan milyen fejlesztések valósulnak meg, és ezek mennyire javítják az utazási időket és az elérhetőséget.
Az új beruházások növelhetik a vevők számát
Az olyan fejlesztések, amelyek új munkahelyeket teremtenek, általában a lakások és házak iránti keresletet is növelik. Ennek egyszerű oka, az új dolgozóknak valahol lakniuk kell.
A program keretében többféle fejlesztés is megvalósulhat, például turisztikai beruházások, zöldenergia-projektek, egészségügyi és gyermekellátási fejlesztések, valamint közösségi beruházások. Ha ezeknek köszönhetően több munkahely jön létre, vagy több ember talál helyben munkát, akkor egyre többen kereshetnek lakást vagy házat a környéken.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden fejlesztés után automatikusan emelkedni fognak az ingatlanárak. A döntő kérdés az, hogy a beruházások valóban javítják-e a térség helyzetét, lesznek e új munkahelyek, új vállalkozások és lakók, illetve hosszú távon jobb megélhetési lehetőségeket teremtenek-e az ott élők számára.
A fejlesztések miatt többen költözhetnek ezekre a településekre
Az egészségügyi ellátás, a gyermekgondozási szolgáltatások, az utak, a közvilágítás és a közösségi létesítmények mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy egy település élhetőbbé váljon.
Különösen a kisebb falvak és városok esetében lehet ez fontos. Élhetőbbé teheti a térséget a családok számára, illetve azoknak is alternatívát jelenthet, akik a nagyobb városokból költöznének nyugodtabb környezetbe.
A turisztikai fejlesztések növelhetik a szálláshelyek és a kiadó ingatlanok iránti keresletet
A turizmus fejlesztése több látogatót vonzhat a térségbe, fellendítheti a helyi vállalkozásokat és új munkahelyeket teremthet. Ha nő a turisták száma, akkor emelkedhet a kereslet a hotelek, panziók és egyéb szálláshelyek iránt is.
Amennyiben a turizmus több állandó vagy szezonális munkalehetőséget teremt, az a kiadó lakások és házak piacára is hatással lehet, hiszen a térségben dolgozóknak lakhatásra lesz szükségük.
Hosszabb távon egy sikeresebb helyi turizmus egyes településeket a lakásvásárlók és az ingatlanbefektetők számára is keresettebbé tehet.
Ezek lehetnek Magyarország következő ingatlanpiaci siker települései?
Egyelőre túl korai lenne a programban részt vevő 100 települést Magyarország új ingatlanpiaci slágertérségeinek nevezni.
A konkrét projektek kiválasztása még nem történt meg, és a kormány legutóbbi bejelentése nem tartalmazta, hogy mekkora forrás áll majd rendelkezésre sem a kísérleti szakaszban, sem a későbbi országos programban.
A pilotprogram eredményeit először kiértékelik, és csak ezt követően bővítik ki a kezdeményezést. Az országos bevezetést 2027. augusztus 20-tól tervezik, és hosszabb távon akár 2.174 települést, valamint mintegy 1,85 millió embert is érinthet.
Éppen ezért az ingatlanvásárlóknak és befektetőknek érdemes figyelemmel kísérniük ezt a tíz térséget.
Amikor nyilvánosságra kerülnek a konkrét fejlesztések, a legfontosabb kérdés az lesz, hogy ezek valóban javítják-e a közlekedést, bővítik-e a munkalehetőségeket, fejlesztik-e a szolgáltatásokat, illetve vonzóbbá teszik-e az adott térséget az ott élők és az odaköltözők számára.