Újra napirendre került Magyarország euróövezeti csatlakozásának kérdése.
Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a múlt héten úgy fogalmazott, hogy Magyarországnak nem a lehető leggyorsabb, hanem a sikeres euróbevezetésre kellene törekednie.
Varga szerint a magyarok körülbelül négyötöde támogatja az euró bevezetését, ugyanakkor csak 22 százalékuk gondolja úgy, hogy az ország jelenleg készen áll erre. Arra is rámutatott, hogy a forint és az euró közötti átváltás évente mintegy 100-130 milliárd forintos költséget jelent a magyar gazdaságnak, miközben a magyar export közel 59 százaléka az euróövezet országaiba irányul.
Jelenleg nincs kitűzött céldátum Magyarország euróbevezetésére. A csatlakozás előtt a forintnak általában legalább két évet kellene eltöltenie az Európai Unió árfolyam-mechanizmusában, amely előírja, hogy a valuta egy meghatározott sávon belül mozogjon az euróhoz képest.
De mit jelenthetne mindez a magyar ingatlanpiac számára?
Egyszerűbbé válhat az ingatlanvásárlás
Az egyik legnyilvánvalóbb változás az lenne, hogy megszűnne a forint és az euró közötti árfolyamkockázat. Ha valaki euróban szeretne budapesti ingatlant vásárolni, többé nem kellene a vételárat forintra váltania, és attól sem kellene tartania, hogy az árfolyam kedvezőtlenül változik az adásvétel lezárása előtt. Az ingatlanárakat is könnyebb lenne összehasonlítani más eurózónás országok áraival.
A külföldi vevők számára ez egyszerűbbé és átláthatóbbá tehetné a vásárlási döntést.
Olcsóbbak lehetnek a lakáshitelek?
A litván tapasztalatok alapján erre van esély.
Miután Litvánia 2015-ben bevezette az eurót, a Litván Nemzeti Bank becslése szerint a háztartások és a vállalkozások hitelkamatai átlagosan 0,3-0,4 százalékponttal csökkentek.
Számításaik szerint a hitellel rendelkező 640 ezer háztartás évente több mint 30 millió eurót takarított meg kamatfizetésen. Az első öt év során a háztartások és a vállalkozások összesen körülbelül 300 millió eurót spóroltak meg. A jegybank szerint a kamatok általános csökkenésének mintegy egyharmada közvetlenül az euró bevezetésének volt köszönhető, míg a többi tényező között az Európai Központi Bank monetáris politikája is szerepet játszott.
Horvátország szintén jó példa.
Miután 2023-ban csatlakozott az euróövezethez, a Horvát Nemzeti Bank szerint csökkent az ország kockázati felára, és javultak a finanszírozási feltételek. Az Európai Központi Bank gyors kamatemeléseinek időszakában a horvát lakáshitelek kamatai kevésbé emelkedtek, mint a legtöbb euróövezeti országban. Az új lakáshitelek a valutaunió legolcsóbbjai közé tartoztak.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy Magyarországon automatikusan olcsóvá válnának a lakáshitelek. Ugyanakkor jól mutatja, hogy egy sikeres euróbevezetés csökkentheti azokat a finanszírozási költségeket, amelyek egy külön nemzeti valutából és az országkockázatból fakadnak.
Emelkednének a magyar ingatlanárak?
Nem feltétlenül.
Több országban jelentősen emelkedtek az ingatlanárak az euró bevezetése után, de ezeket a növekedéseket nem lehet kizárólag az új valutával magyarázni.
Magyarország jó példa erre.
Az Eurostat adatai szerint 2010 és 2025 második negyedéve között a magyar lakásárak 277 százalékkal emelkedtek. Ugyanebben az időszakban Észtországban 250 százalékos, Litvániában 202 százalékos, Lettországban 162 százalékos, Horvátországban pedig 102 százalékos növekedést mértek. A felsorolt országok közül Magyarország produkálta a legnagyobb áremelkedést annak ellenére, hogy még nem vezette be az eurót.
Ezért önmagában az euró bevezetésétől nem várható, hogy hirtelen megugranak a magyar ingatlanárak.
Mi számít igazán?
Varga Mihály szerint Magyarországnak nem a gyors, hanem a sikeres euróbevezetésre kell koncentrálnia.
Ugyanez a gondolat az ingatlanpiacra is igaz.
Azoknak az országoknak a tapasztalatai, amelyek már csatlakoztak az euróövezethez, azt mutatják, hogy az euró megszüntetheti az árfolyamkockázatot, csökkentheti a tranzakciós költségeket, és bizonyos esetekben az alacsonyabb hitelkamatokhoz is hozzájárulhat.
Ugyanakkor nem helyettesíti az ingatlanpiac alapvető mozgatórugóit.
A lakáskínálat, a jövedelmek alakulása, a foglalkoztatottság, a hitelfelvételi lehetőségek és a vevői kereslet továbbra is meghatározó szerepet játszanak abban, hogy merre mozdulnak a magyar ingatlanárak.
A legnagyobb előny talán nem az árrobbanás lenne
A magyar ingatlanpiac számára az euró legfontosabb előnye valószínűleg nem az lenne, hogy egyik napról a másikra megemelkednek az árak.
Sokkal inkább egy kiszámíthatóbb, átláthatóbb és egyszerűbben működő piac kialakulását segíthetné elő, amelyben a vásárlók, az eladók és a befektetők is könnyebben tudnak tervezni.