A Magyar Nemzeti Bank (MNB) újabb 0,25 százalékponttal csökkentette az alapkamatot, amely így 5,75%-ról 5,5%-ra mérséklődött. Az MNB ezzel már a harmadik nyári kamatdöntő ülésén is kamatcsökkentésről határozott. A lakásvásárlók és ingatlantulajdonosok számára a legfontosabb kérdés az, hogy a csökkenő kamatok hosszabb távon milyen hatással lehetnek a lakáshitelekre és az ingatlanpiacra.
A lakáshitelek idővel olcsóbbá válhatnak
Az MNB kamatcsökkentése nem jelenti azt, hogy a bankok automatikusan ugyanennyivel csökkentik minden lakáshitel kamatát. Ugyanakkor, ha a jegybank tovább csökkenti a kamatokat, és a pénzpiaci finanszírozás költségei is mérséklődnek, a bankok kedvezőbb feltételekkel kínálhatnak új lakáshiteleket.
Ez azért fontos a vásárlók számára, mert a hitelkamat meghatározza a havi törlesztőrészlet nagyságát, valamint azt is, hogy mekkora összegű hitelt kaphatnak.
Előfordulhat, hogy valaki a jelenlegi hitelkamatok mellett nem tud megvásárolni egy kiszemelt ingatlant, de alacsonyabb kamatok esetén már beleférhet a költségvetésébe.
A csökkenő kamatok több embert ösztönözhetnek lakásvásárlásra
Az olcsóbb lakáshitelek a vásárlók kedvét is meghozhatják az ingatlanvásárláshoz. Sokan azért halasztották el a költözést vagy a lakásvételt, mert túl magasnak tartották a hitelkamatokat és a törlesztőrészleteket. Ha azt látják, hogy a kölcsönök egyre kedvezőbbek, ismét nagyobb számban jelenhetnek meg a piacon.
Amikor egyszerre több ember szeretne lakást vagy házat venni, erősödik a verseny a vevők között. Hosszabb távon a nagyobb érdeklődés az ingatlanárak emelkedéséhez vezethet, főleg azokon a területeken, ahol kevés az eladó ingatlan.
„Sok vásárló arra vár, hogy a kamatok még tovább csökkenjenek, miközben nem számol azzal, hogy mások is ugyanezt teszik. A kedvezőbb hitelek valóban megkönnyíthetik a vásárlást, ugyanakkor sok olyan érdeklődő is megjelenik újra, akik korábban kivártak” – mondta Alex Markus, a City-Lets Kft. ügyvezetője.
A vásárlók elképzelései is változhatnak
A magasabb hitelkamatok nem feltétlenül veszik el az emberek kedvét a lakásvásárlástól, de nagyban befolyásolhatják, hogy végül milyen ingatlant választanak. Előfordulhat, hogy aki eredetileg egy nagyobb lakást szeretett volna venni, végül egy kisebb mellett dönt. Egy házat kereső család akár lakást is választhat, ha az jobban belefér a költségvetésébe. Más vásárlók pedig a drágább budapesti kerületek helyett inkább a kedvezőbb árú városrészekben vagy az agglomeráció településein keresnek otthont. A csökkenő hitelkamatok ezzel szemben éppen az ellenkező hatást válthatják ki.
Ha a hitelfelvétel olcsóbbá válik, a vevők nagyobb összegből gazdálkodhatnak, és olyan ingatlanok vagy környékek is elérhetővé válhatnak számukra, amelyek korábban túl drágának számítottak.
Az olcsóbb hitelek nem minden ingatlantípusra hatnak ugyanúgy. Várhatóan azoknál az ingatlanoknál nő meg először az érdeklődés, amelyek a kedvezőbb hitelfeltételek miatt több vásárló számára is elérhetővé válnak.
A befektetők is figyelik a kamatok alakulását
A kamatok alakulása nemcsak azok számára fontos, akik saját otthont szeretnének vásárolni, hanem az ingatlanbefektetők számára is.
Ha a hitelek olcsóbbá válnak, az javíthatja a kiadásra vásárolt ingatlanok jövedelmezőségét azoknál, akik a vételár egy részét hitelből fedezik. Emellett a kamatok csökkenése azt is befolyásolhatja, hogy a befektetők hol tartják a pénzüket. Ilyenkor sokan mérlegelik, hogy továbbra is bankbetétbe vagy más kamatozó befektetésbe tegyék a megtakarításaikat, vagy inkább ingatlanba fektessenek.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy egy mindössze 0,25 százalékpontos kamatcsökkentés hatására a befektetők tömegesen visszatérnek az ingatlanpiacra. Ennél sokkal fontosabb, hogy a következő hónapokban milyen irányt vesznek a kamatok, és tartósan folytatódik-e a csökkenés.
A folytatás a lényeg
A friss inflációs adatok lehetővé tették az MNB számára, hogy tovább csökkentse a kamatokat. Júliusban az éves infláció 1,2%-ra, a maginfláció pedig 1,9%-ra mérséklődött.
A következő fontos mérföldkő a szeptemberi Inflációs Jelentés lesz. Varga Mihály jegybankelnök szerint a Monetáris Tanács ennek alapján is dönt majd arról, hogy a jövőben hogyan alakuljon az alapkamat. A jegybank arra számít, hogy az infláció 2026 hátralévő részében és 2027-ben is a 3%-os célérték alatt marad.
Az ingatlanpiac szempontjából azonban nem az a legfontosabb, hogy az alapkamat most 5,5%-ra csökkent. Sokkal lényegesebb kérdés, hogy folytatódnak-e a kamatcsökkentések, a bankok ennek hatására olcsóbb lakáshiteleket kínálnak-e, és ez több vásárlót fog-e visszahozni a piacra.