A magyar építőipar az elmúlt évek egyik legnehezebb időszakát éli.
Az ÉVOSZ elnöke, Koji László szerint 10-15 éve nem volt ennyire nehéz helyzetben az ágazat. Különösen a közepes és nagy beruházások estek vissza, mivel jelentősen csökkent az állam, az önkormányzatok és a nagy befektetők megrendeléseinek száma. Az állami megrendelések értéke a tavalyi év első felében még 1.710 milliárd forint volt, idén ugyanebben az időszakban azonban már csak 650 milliárd forintot tett ki.
Koji László szerint 2026 már a negyedik nehéz év az építőipar számára, és az ágazat teljesítménye jelenleg körülbelül 7-8%-kal marad el a 2021-es szinttől. Júniusban az új építőipari szerződések volumene 41,9%-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban. Az épületépítések esetében a visszaesés 16,8%-ot tett ki.
Mi segíthetne abban, hogy az építőipar gyorsabban és hatékonyabban tudjon építkezni?
Több szabványos megoldásra lenne szükség
„Az építőipar egyik problémája, hogy még mindig túl sok lakást és házat egyedi projektként kezelünk” – mondja Alex Markus, a City-Lets Ltd. vezérigazgatója.
„Több hasonló megoldást kellene alkalmazni. Ez nem azt jelenti, hogy minden ház egyformán nézzen ki. A jól megtervezett normál alapokra épülő otthonok is lehetnek esztétikusak. A bevált tervek használata csökkenti a bonyolultságot, méretgazdaságosságot teremt, és hatékonyabbá teszi az építkezést.”
Több elemet kellene gyárban előállítani
Erre jelenthet megoldást az előregyártás és a moduláris építkezés.
„Nem kell egyik napról a másikra átállni a hagyományos építkezésről a gyárban készülő házakra” – mondta Markus.
„Érdemes megvizsgálni minden olyan munkafolyamatot, amelyet lehetőség szerint ki lehet vinni az építési területről. Ha pontosan tudjuk, mit akarunk építeni, az elemeket ismétlődő módon gyártjuk le, és kevesebb munkát kell a helyszínen elvégezni, akkor sokkal hatékonyabbá válhat az építkezés.”
Gyorsabbá és egyszerűbbé kell tenni az építkezéseket
Egy másik lehetőség, hogy csökkentsük az építkezések előkészítéséhez szükséges időt és a hátráltató helyzeteket.
Ez magában foglalhatja a tervezési, környezetvédelmi és közműengedélyek gyorsabb kiadását, valamint azokat az infrastrukturális beruházásokat, amelyek alkalmassá teszik a telkeket a fejlesztésekre.
„Azt is meg kell vizsgálni, hogy az új adók, szabályozások és építési előírások milyen hatással vannak egy lakás vagy ház megépítésének költségeire” – mondta Markus.
„Mielőtt új előírásokat vezetünk be, érdemes felmérni, hogy ezek mennyivel növelik az építési költségeket, megemelik-e a lakások árát, vagy esetleg olyan helyzetet teremtenek-e, amelyben bizonyos fejlesztéseket már nem éri meg megvalósítani.”
A beruházásoknak nyereségesnek kell lenniük
Koji szerint a nagy befektetők jelenleg azt mérlegelik, milyen feltételek és ösztönzők mellett lenne érdemes Magyarországon beruházni.
„Ez alapvető kérdés” – mondta Markus. „A magántőke akkor jelenik meg, ha a számok azt mutatják, hogy a beruházás megtérül.
Ha egy projekt nem nyereséges, akkor a befektetők máshová viszik a pénzüket.”
Az otthonteremtési támogatásokat össze kell kapcsolni az új lakások építésével
Magyarország jelentős támogatásokat vezetett be annak érdekében, hogy az emberek könnyebben tudjanak lakást vásárolni. A vásárlók támogatása és az új lakások építése azonban nem ugyanaz.
„Ha valakinek segítünk finanszírozni egy lakásvásárlást, az javíthatja a vásárlási lehetőségeit, de attól még nem épül egyetlen új ingatlan sem” – mondta Markus.
„Ha az állam jelentős összegeket költ arra, hogy segítse a lakásvásárlókat, akkor jó lenne, ha ezeknek a támogatásoknak nagyobb része kapcsolódna új lakások építéséhez is. Ellenkező esetben azt kockáztatjuk, hogy több vevő versenyez ugyanazokért a már meglévő lakásokért.
Hosszú távon a megoldás az, hogy az építkezés gyorsabbá, egyszerűbbé és olcsóbbá váljon. Ott kell szabványosítani, ahol ez ésszerű, több elemet kell előregyártani, és olyan környezetet kell teremteni, amelyben megéri új lakásokat építeni.
Ha az építkezések hatékonyabbak és gazdaságosabbak lesznek, akkor több új otthon is épülhet.”