Vármegyénkénti áttekintés arról, hol tart lépést a kínálat a kereslettel és hol marad el tőle.
Magyarország 2025 első három negyedévében 14%-kal kevesebb új lakást adott át, mint 2024 azonos időszakában. Összesen valamivel több mint 8 000 lakás készült el országszerte ebben az időszakban. Ez a teljes ország képe a kulcskérdés azonban az, hogy hol épültek ezek a lakások, és mely vármegyék teljesítettek jobban vagy gyengébben a lakosságszámukhoz viszonyítva.
Ez az elemzés a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a vármegyék című kiadványának adataira épül. Budapestet és a 19 vármegyét egységes mutató alapján hasonlítja össze a 2025. január–szeptemberi időszakra. A lakáskínálatot 100 000 lakosra jutó átadott lakások száma alapján vizsgáljuk, ez teszi lehetővé a különböző méretű vármegyék igazságos összehasonlítását.
Az adatok szerint jelentős különbségek vannak a vármegyék lakásépítési teljesítményében.
Hol erősebb a kínálat?
2025 első három negyedévében néhány vármegye lakosságarányosan lényegesen több lakást adott át, mint az ország többi része.
Somogy vármegye érte el a legmagasabb 100 000 lakosra jutó átadott lakásszámot.
Budapest és Pest vármegye szintén az élmezőnyben végzett.
Budapest és Pest vármegye együtt a teljes országos új lakásállomány mintegy egyharmadát adta.
Ez azért fontos, mert azt jelenti, hogy a főváros és agglomerációja továbbra is kiemelkedően nagy részét adja az új lakáskínálatnak.
A vevők számára ezekben a térségekben ez jellemzően azt jelenti, hogy:
- több frissen átadott lakás jelenik meg a piacon,
- nagyobb a választék,
- kisebb a függés a régebbi lakásállománytól.
Fontos: ezek az adatok lakosságarányos értékek, nem pedig a teljes piaci méretet mutatják.
Hol gyengébb a kínálat?
Több vármegye lakosságarányosan jóval kevesebb új lakást adott át.
Borsod-Abaúj-Zemplén,
Békés és Nógrád vármegyék szerepeltek a rangsor végén.
A legtöbb vármegyében éves összevetésben csökkent az átadott lakások száma.
Ha kevesebb új lakás épül, annak egyértelmű következményei vannak:
- kevesebb új építésű ingatlan érhető el,
- a vevők inkább a használt lakásokra támaszkodnak,
- növekszik a verseny, amikor egy új projekt mégis megvalósul.
Ha tartósan kevés új lakás épül, a helyi kereslet egyre inkább meghaladja az új kínálatot.
Építőipar és foglalkoztatottság
Az építőipari teljesítmény országosan kissé elmaradt az egy évvel korábbitól, és mintegy 29 000-rel kevesebben dolgoztak az országban, mint 2024 azonos időszakában.
A kevesebb foglalkoztatott általában kisebb háztartási jövedelmet, és gyengébb keresletet jelent az új lakások iránt.
A csökkenő kereslet miatt kevesebb lakásprojekt indul el, így kevesebb lakás készül el.
Ez azt eredményezi, hogy még akkor is kevesebb lakás épül, ha a kivitelezők továbbra is készek lennének dolgozni.
Miért fontos mindez vármegyei szinten is, nem csak országosan?
Az országos adatok azt mutatják, hogy a lakásátadások csökkentek.
A vármegyei adatok pedig azt, hol volt nagyobb visszaesés, és hol maradt aktívabb az építési kedv.
Aki olyan vármegyében keres lakást, ahol magasabb a lakosságarányos átadási szám, több új építésű lehetőséget talál.
Ahol alacsonyabb, ott az új lakások hiánycikké válnak.
A lakáskínálat tehát helyi, nem pedig országos szinten alakul.
Mit jelent ez összességében?
A 2025-ös adatok szerint Magyarországon nem egyenletes az új lakások kínálata.
Egyes vármegyék stabilan, lakosságarányosan is számottevő mennyiségű lakást adnak át.
Másokban jóval kevesebb lakás készül el.
Ez a különbség alakítja a helyi lakáspiacokat.
Gyors összefoglaló
1. 14%-kal kevesebb új lakás készült 2025 január–szeptemberében, összesen kicsivel több mint 8 000.
2. A lakáskínálatot 100 000 lakosra vetítve hasonlítjuk össze.
3. Somogy, valamint Budapest és Pest vármegye teljesített a legerősebben.
4. Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés és Nógrád vármegye a legalacsonyabb értékeket mutatta, és a legtöbb vármegyében csökkenés látható.
5. Az országosan 29 000-rel kevesebb foglalkoztatott gyengébb keresletet eredményezett, ami kevesebb új lakásprojekt elindulásához és befejezéséhez vezetett.